valaki odajött hozzám és azt mondta h milyen szörnyű ember vagyok mennyire félelmetesen önző és gonosz és sosem gondolta volna ezt. én pedig csak álltam ott és nem voltam képes semmit mondani. FÉLTEM! hiába próbáltam a szeretetre gondolni HIÁBA arra h minden szép lesz és jó... nem ment... összeszorult a szívem fojtogatott a sírás ÓRIÁSI sírás-gombóc volt a torkomban nem bírtam rendesen levegőt venni ordítani akartam!!!de szólni se tudtam és akkor hirtelen elkezdtem futni..rohanni.rohanni az ürességbe a mindenbe a semmibe és tudtam h mindent ELVESZTETTEM!!!!:"(
mosolygok..nevetek..de belül inkább üvöltenék,sírnák!!!!!! nem bírom ezt már! tombolnak az érzelmeim.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése