Egyik nap azt mondtad Én vagy az egyetlen..másnap már nem is kellettem.-.-

Hogy miért nem reagálok a csúfolódásokra? Ez egyszerű. Láttam ahogy elveszítem a szeretteim és mégse tudtam tenni ellene semmit... Láttam unottan elfordulni azt akit a világon a legjobban szerettem... Láttam kárörvendően nevetni a 'barátaimat'... Ezután akadjak ki azon h valaki szénaboglyának titulálja a hajamat? Fájdalmat kellene okoznia h valakinek nem tetszik a táskám? Ugyan már...